Intézménymutató:
Erdelyi Magyar Civil Szervezetekert Alapitvany /ERMACISZA/
2003. március 1.
Somai József közgazdász, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ elnöke az 50-es évektől 1990-ig a Babes-Bolyai Tudományegyetem kari főtitkári tisztségét töltötte be. 1990-ben az akkori Nemzeti Megmentési Frontban egy magyar csoport is munkálkodott, akik javaslatára Somai Józsefet megyei alpolgármesternek kinevezték. Emellett az RMDSZ szervező titkári szerepét is vállalta. Az RMDSZ 1991-es marosvásárhelyi kongresszusán a frissen létrehozott Országos Titkárság főtitkára lett, az 1993-as brassói kongresszuson pedig az Ügyvezető Elnökség szervezési alelnöki tisztségét kapta meg 1995-ig, a kolozsvári kongresszusig. 1995-ben megszűnt ez a vezető tisztsége, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja maradt. Markó Béla 1995-ben felkérte Somait, legyen az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi titkára, amit ő négy évre elvállalt. Ugyanakkor az RMDSZ mellett működő Iskola Alapítványt is működtették. Az ERMACISZA a civil társadalmat összefogó szervezet. 1999 februárjában Kolozsváron megtartották az első Civil Fórumot, ezen a magyar civil társadalomnak több mint háromszáz képviselője jelent meg. Fontos a Civil Fórum nevet viselő negyedévi kiadványuk és az internetes levelezőlistájuk, amelynek közel ezer állandó bejelentkezője van. Az erdélyi magyar civil szféra számára létfontosságú az anyaországi támogatás. Az Illyés Alapítvány nélkül a művelődési, oktatási, de a legtöbb civil szervezet is aligha létezne. Ugyanilyen kulcsfontosságú az Új Kézfogás Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány és az Apáczai Alapítvány. A tizenhárom év legnagyobb teljesítménye mindenképpen az önálló magyar magánegyetem létrehozása. Szükség lenne Civil Parlamentre, amely rendelkezik azokkal a struktúrákkal, amelyek révén a civil társadalom képezni tudja magát. Somai három éve az RMKT elnöke is. Indultak bankárképző tanfolyamok, többszemeszteres képzések, szakkonferenciák, tizenkét éve rendszeresen megtartják a Közgazdász Vándorgyűlést, amelyen az utóbbi években több mint kétszáz erdélyi közgazdász jelent meg. Négy éve az RMKT ifjúsági szekciója, a RIF is működik, amely saját szabályzatával, terveivel és rendezvényeivel gazdag életet él. Megjelent két Somai József által társszerkesztett tanulmánykötet is: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (2001) és a Széchenyi és Erdély (2002). /Civil politikus a pályán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./
2003. április 15.
Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.
2003. május 3.
Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 2-án a Kolozsváron zajló 5. Magyar Civil Fórumon kijelentette: a Székelyudvarhelyi Fórum egyszerű szabad véleménynyilvánítási gyakorlat volt, az ott kifejtett gondolatok pedig nem újak. Hozzátette: a Fórumon kísérlet történt egy politikai alakulat létrehozására, amely azonban nem képes alternatívát képviselni a szövetséggel szemben. Markó úgy véli, a Székelyudvarhelyi Fórum nem érinti az RMDSZ és az SZDP viszonyát, de hiányolta, hogy Adrian Nastase kormányfő nem konzultált vele a főügyészség értesítését megelőzően. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint túl korai lenne vita tárgyává tenni a Székelyudvarhelyen megfogalmazott területi és kulturális autonómia kérdését. Az RMDSZ támogatni fogja az alapítványok bejegyzését és működését szabályozó törvényrendszer módosítását és egyszerűsítését - jelentette ki Markó Béla.Az RMDSZ elnöke elmondta: a magyar civil szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélések során kiderült, a romániai magyar közösség keretében konzultációs mechanizmusokat kell teremteni a szövetség által képviselt politikai szféra és a nem-kormányzati szervezetekből álló civil szféra között. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint az RMDSZ vezetése növekvő érdeklődést tanúsít a magyar civil társadalom iránt. Somai hiányolta az erdélyi magyar és a román civil társadalom egymáshoz való közeledését. /Magyar Civil Fórum Kolozsváron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2003. május 5.
Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2003. május 5.
Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2003. május 6.
Van valami rettenetes összevisszaság a hazai magyar politikai életben. Kevesen tudják pontosan értelmezni, mit jelent az RMDSZ kezdeményezte székelyföldi gazdasági régió, a Tőkés László hívására összeállt Erdélyi Magyar Önkormányzati Tanács, a nemrégiben Székelyudvarhelyen létrejött Erdélyi Magyar Polgári Egyesület, illetve most a hét végén Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, mely létrehozta az erdélyi magyarság gazdasági civil parlamentjét. Simó Erzsébet szerint az erdélyi magyar nemzeti közösség szétesése a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson teljesedett ki, amikor nyíltan párttá alakították a szövetséget, s megszüntették Tőkés László tiszteletbeli elnök címét. Az RMDSZ vezetősége kínos helyzetéből a székelyföldi gazdasági régió létrehozásával próbál kitörni. Az RMDSZ csúcsvezetősége és a Hatáton Túli Magyarok Hivatala által patronált ötödik Civil Fórumon Somai József kijelentette, hogy az erdélyi magyar társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra, s túl korai lenne még vita tárgyává is tenni a Székelyudvarhelyen megfogalmazott területi és kulturális autonómia kérdését. Ez jelzi, hogy az RMDSZ-vezetés szeretne kifarolni még az általa meghirdetett Székelyföldi Gazdasági Régió létrehozásának kényszeréből is. Ha tizenhárom év után nincs meg a kellő felkészülés az önkormányzatiságra, akkor mit tettek mostanáig? /Simó Erzsébet: Nagy magyar összevissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2003. május 8.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által rendezett Civil Fórumon a politikai szféra és a civil szféra között történt egyfajta közeledés: Markó Béla szövetségi elnök és néhány RMDSZ-es képviselő megjelent a fórumon. A tavalyi rendezvényen ugyanis még tüntetően távol maradt a szövetségi elnök. Most a vitafórum idején elment Markó Béla, de Kelemen Hunor képviselő itt maradt. Markó Béla elmondta, hogy a romániai magyar politikai szféra számára elsősorban az RMDSZ-t jelenti. "A civil társadalom, szemben a politikával, szemben nemcsak a politikai pártokkal, hanem egy politikai szövetséggel is, a szabadság szférája." -mondta, hozzátéve, a két szférának együtt kell működnie. Kolumbán Gábor előadásában állította, hogy az RMDSZ megpróbál szigorú ellenőrzést gyakorolni a civil társadalomra, és a politikusok, valamint a civilek között nincs kommunikáció. Kolumbán véleménye szerint sok civil szervezet inkább nem pályázik a különböző alapítványoknál, mert - tapasztalat alapján - tudják, hogy nem kapják meg a kért összeget. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának hét tagja között mindössze két civil van, a többi öt a következő: Markó Béla, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Takács Csaba. A szaktestületekben három-négy, de legalább egy képviselő, illetve szenátor neve mindenképpen felbukkan. A Communitas Alapítvány helyzete közismert. A politikai osztály tehát befolyásolja a civil társadalmat. Kolumbán Gábor azt is leszögezte: "nemzeti közösségünk a legjobb úton halad, hogy politikai képviseletét kivonja a parlamentből, ezáltal kiszolgáltatva magát a román állami beavatkozásnak". Kolumbán Gábor megoldási javaslata: egymás kölcsönös elfogadása. /Köllő Katalin: Intés az őrzőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2003. május 8.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által rendezett Civil Fórumon a politikai szféra és a civil szféra között történt egyfajta közeledés: Markó Béla szövetségi elnök és néhány RMDSZ-es képviselő megjelent a fórumon. A tavalyi rendezvényen ugyanis még tüntetően távol maradt a szövetségi elnök. Most a vitafórum idején elment Markó Béla, de Kelemen Hunor képviselő itt maradt. Markó Béla elmondta, hogy a romániai magyar politikai szféra számára elsősorban az RMDSZ-t jelenti. "A civil társadalom, szemben a politikával, szemben nemcsak a politikai pártokkal, hanem egy politikai szövetséggel is, a szabadság szférája." -mondta, hozzátéve, a két szférának együtt kell működnie. Kolumbán Gábor előadásában állította, hogy az RMDSZ megpróbál szigorú ellenőrzést gyakorolni a civil társadalomra, és a politikusok, valamint a civilek között nincs kommunikáció. Kolumbán véleménye szerint sok civil szervezet inkább nem pályázik a különböző alapítványoknál, mert - tapasztalat alapján - tudják, hogy nem kapják meg a kért összeget. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának hét tagja között mindössze két civil van, a többi öt a következő: Markó Béla, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Takács Csaba. A szaktestületekben három-négy, de legalább egy képviselő, illetve szenátor neve mindenképpen felbukkan. A Communitas Alapítvány helyzete közismert. A politikai osztály tehát befolyásolja a civil társadalmat. Kolumbán Gábor azt is leszögezte: "nemzeti közösségünk a legjobb úton halad, hogy politikai képviseletét kivonja a parlamentből, ezáltal kiszolgáltatva magát a román állami beavatkozásnak". Kolumbán Gábor megoldási javaslata: egymás kölcsönös elfogadása. /Köllő Katalin: Intés az őrzőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2003. május 9.
Gazdasági civil parlamentet hozott létre húsz hazai magyar gazdasági civil szervezet a Kolozsváron rendezett 5. Civil Fórumon. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke kijelentette: a most létrehozott testületet nem jegyzik be jogi személyként, a parlament az érdeklődő civil szervezetek tevékenységének kíván szervezeti keretet biztosítani. A gazdasági civil parlament tevékenységét elsőként a Romániai Magyar Közgazdász Társaság fogja össze. A tervek szerint az első "parlamenti ülést" szeptember 25-én tartják majd Marosvásárhelyen, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének rendezésében. Somai József elmondta, hogy jelenleg több mint száz magyar gazdasági civil szervezet tevékenykedik Romániában. /Magyar gazdasági civil parlament alakult. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2003. május 9.
Az Udvarhelyi Fórummal lépett egyet nemzeti közösségünk. Előre, a romániai magyarság önkormányzatának megteremtése felé, szögezte le írásában Gazda József. Adrian Nastase miniszterelnök az RMDSZ-kongresszuson "extremistának" minősítette az önkormányzatiság elvét hangoztatókat. Kolozsvárott, az 5. Magyar Civil Fórumon "másik oldalról" is érték bírálatok a Székelyudvarhelyi Fórumot. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint a magyar civil társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra. Románia uniós csatlakozás előtt áll. A tárgyalásokat az elkövetkező két évben be kell fejezni. Ezért optimális a helyzet a romániai magyarság önrendelkezési törekvéseinek megvalósítására. Az Európai Uniónak nincs szüksége belső feszültségektől terhelt, saját népei belső önrendelkezési harcát semmibevevő tagokra. /Gazda József: Meddig várjunk? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2003. május 9.
Gazdasági civil parlamentet hozott létre húsz hazai magyar gazdasági civil szervezet a Kolozsváron rendezett 5. Civil Fórumon. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke kijelentette: a most létrehozott testületet nem jegyzik be jogi személyként, a parlament az érdeklődő civil szervezetek tevékenységének kíván szervezeti keretet biztosítani. A gazdasági civil parlament tevékenységét elsőként a Romániai Magyar Közgazdász Társaság fogja össze. A tervek szerint az első "parlamenti ülést" szeptember 25-én tartják majd Marosvásárhelyen, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének rendezésében. Somai József elmondta, hogy jelenleg több mint száz magyar gazdasági civil szervezet tevékenykedik Romániában. /Magyar gazdasági civil parlament alakult. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2003. május 26.
Több civil szervezet is rendelkezik többé- kevésbé teljes adatbázissal a romániai, illetve Kárpát-medencei magyar civil szervezetekről. A magyar Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának kutatási pályázatát elnyerő Márton Áron Szakkollégiumé a legátfogóbb valamennyi adatbázis közül: négyezer oktatási intézmény és körülbelül kétezer civil szervezet adatával rendelkeznek /www.martonaron.hu/magyarszervezetek /. A Magyar szervezetek a Kárpát-medencében kutatási programnak fontos szerepe van a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájának kialakításában. A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány pár esztendeje készített adatbázisa körülbelül 1800 civil szervezet leírását tartalmazza. A harmadik adatbázist, illetve az azt tartalmazó CD-t Romhányi András ismertette a budapesti Magyar Művelődési Intézettől. Hasznos internetoldalak címét, nemzetközi jogszabályokat, magyarországi kulturális, közhasznú törvényeket és a kedvezménytörvényt is tartalmazza. /Balla Tünde: Adattárak a Kárpát- medencei civil szervezetekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2003. június 3.
Az erdélyi magyar polgári szervezeteket mozgató Erdélyi Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nem vett részt a SZET újjáalakuló ülésén. Somai József Ermacisza-elnöke ezt azzal indokolta, hogy a SZET-ben köztudottan csak azok a civil szervezetek képviseltetik magukat, amelyek társszervezetei az RMDSZ-nek. Az Ermacisza nem tartozik közéjük.Az erdélyi magyar civil szféra jóval nagyobb kiterjedésű, mint a SZET 45 tagú köre. Az aktívan működő erdélyi magyar civil szférához több mint kétezer szervezet tartozik. Amennyiben egy szervezet társszervezete kíván lenni az RMDSZ-nek, helyet kellene kapnia a SZET-ben. A SZET tagsági köre zárt keret, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a civil szervezetek tágabb köre képviseltesse magát az Egyeztető Tanácsban. A Szövetségi Egyeztető Tanács nem kapott felhatalmazást az erdélyi civil szférától, mint ahogyan az Ermacisza sem. Az RMDSZ-nek nyilván megfelel, hogy a SZET-en keresztül elmondhassa: szoros kapcsolatot tart fenn a polgári körökkel. Az Ermnacisza az együttműködést akar az RMDSZ-szel. /Incze Ferenc: Újításra van szükség ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 3.
Az erdélyi magyar polgári szervezeteket mozgató Erdélyi Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nem vett részt a SZET újjáalakuló ülésén. Somai József Ermacisza-elnöke ezt azzal indokolta, hogy a SZET-ben köztudottan csak azok a civil szervezetek képviseltetik magukat, amelyek társszervezetei az RMDSZ-nek. Az Ermacisza nem tartozik közéjük.Az erdélyi magyar civil szféra jóval nagyobb kiterjedésű, mint a SZET 45 tagú köre. Az aktívan működő erdélyi magyar civil szférához több mint kétezer szervezet tartozik. Amennyiben egy szervezet társszervezete kíván lenni az RMDSZ-nek, helyet kellene kapnia a SZET-ben. A SZET tagsági köre zárt keret, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a civil szervezetek tágabb köre képviseltesse magát az Egyeztető Tanácsban. A Szövetségi Egyeztető Tanács nem kapott felhatalmazást az erdélyi civil szférától, mint ahogyan az Ermacisza sem. Az RMDSZ-nek nyilván megfelel, hogy a SZET-en keresztül elmondhassa: szoros kapcsolatot tart fenn a polgári körökkel. Az Ermnacisza az együttműködést akar az RMDSZ-szel. /Incze Ferenc: Újításra van szükség ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. október 1.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezte meg májusban azt a civil fórumot, amelyen létrehozták a Gazdasági Civil Parlamentet. A Gazdasági Civil Parlament székháza Kolozsváron van, költségvetéssel is rendelkeznek, habár nem jogi személyiségként jegyeztették be magukat Ennek első közgyűlésére került sor szept. 26-án Marosvásárhelyen. A találkozón 18 tagszervezet képviseltette magát, amelyen megvitatták és jóváhagyták az érdekvédelmi szervezetként működő "parlament" alapszabályzatát és megfogalmazták céljaikat.. Eszerint: "A Gazdasági Civil Parlament (GCP) olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai lehetnek civil szervezetek, a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő, gazdasági kérdések iránt érdeklődő nonprofit közösségek, szövetségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok". Döntöttek arról is, hogy a GCP vezetését éves időszakokra osztják fel. Ebben az évben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság működteti a GCP- t, jövőben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete. Somai József elmondta, hogy a következő években összefogják 150-200 civil szervezet tevékenységét. Ennek érdekében a marosvásárhelyi közgyűlésen határozat született a GCP keretében működő három bizottság megalakításáról: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; gazdasági stratégia; kis- és középvállalkozások fejlesztése. Somai József végezetül bemutatta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványát, a Közgazdász Fórumot, amely havonta kétszer jelenik meg. /(kilyén): A Gazdasági Civil Parlament. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2003. december 4.
Kolozsváron új székházba költözött az ERMACISZA (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány), melyet a Szent Kamill Otthon felső traktusában alakíthattak ki. Somai József, az ERMACISZA elnöke elmondta, az új feltételek mellett hatékonyabban folytathatják munkájukat. Készülőben az ötödik országos szintű Civil Fórum konferencia, és továbbra is rendszeresen szerkesztik a konferencia nevével megegyező című lapot. A kiadvány közvetíteni hivatott a különböző szervezetek között, tájékoztatni kíván a pályázati és más lehetőségekről. /(Rostás- Péter Emese): Új székházba költözött az ERMACISZA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Kolozsváron új székházba költözött az ERMACISZA (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány), melyet a Szent Kamill Otthon felső traktusában alakíthattak ki. Somai József, az ERMACISZA elnöke elmondta, az új feltételek mellett hatékonyabban folytathatják munkájukat. Készülőben az ötödik országos szintű Civil Fórum konferencia, és továbbra is rendszeresen szerkesztik a konferencia nevével megegyező című lapot. A kiadvány közvetíteni hivatott a különböző szervezetek között, tájékoztatni kíván a pályázati és más lehetőségekről. /(Rostás- Péter Emese): Új székházba költözött az ERMACISZA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. március 4.
Az erdélyi magyar civil szféra politikumtól független érdekvédelme ügyében tanácskozott márc. 1-jén az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) 22 tagú Tanácsadó Testülete Kolozsváron. Megegyeztek abban, hogy létre kell hozni az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségét. A testület felkért öt személyt, Bodó Barnát, Egri Istvánt, Hajdó Csabát, Somai Józsefet és Szenkovics Dezsőt, hogy kezdeményező bizottságot alkotva készítsék elő a szept. 9-én, a VI. Civil Fórumon sorra kerülő közgyűlést, amely hivatott a szövetség megalakítására. A létrehozandó szövetség teljes belső működési szabadságot és függetlenséget biztosít a társuló szervezeteknek, intézményes háttérként szolgál a civil társadalmi kontroll szerepkör betöltésére, és képviseli a romániai magyar civil szféra érdekeit az illetékes hatalmi intézményeknél. A szövetség az alábbi feladatokat vállalná magára: esélyegyenlőség megteremtése az információhoz való hozzájutásban; anyagi javak közvetítése szervezetek, más jogi és magánszemélyek számára; képzések szervezése a nonprofit szféra menedzsmentje, pénzügyvitel, adományszervezés, pályázatírás témakörökben, valamint szakmai könyvtár létesítése; a civil szféra érdekképviselete és érdekvédelme a közéletben. /Köllő Katalin: Alakulóban a civil szervezetek szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2005. április 13.
Körülbelül 250 diák részvételével született meg 1990. január 26-án a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a szervezet első elnöke Villand Helmut volt. A KMDSZ 1999-ben beállt az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért alapítóinak társaságába az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a budapesti Pro Professione Alapítvány és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) oldalán. Megalakult a Kari Képviselők Tanácsa (KKT), amely – a KMDSZ elképzelései szerint – a hallgatói önkormányzatiság és az igazi érdekképviselet felé tett első lépések egyike. A KMDSZ próbálja bevonni tevékenységébe a román egyetemistákat is. A szervezetet jelenleg a decemberben botránnyal fűszerezett szavazáson választott Csuszner Ferenc vezeti. A KMDSZ rendelkezik információs irodával, amely az ösztöndíjakra, táborokra, kirándulásokra, előadásokra, a kolozsvári egyetemekre felvételizők kérdéseinek megválaszolására hivatott. Évente állásbörzét szerveznek. /Enyedi Sarolta: Tizenötödik születésnapját ünnepli a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2005. május 3.
Időt kér a kisebbségi törvénytervezet véleményezésére a civil szféra. – A kisebbségi törvénytervezet megalkotását követően a civil szférának mindössze öt nap jutott a véleményezésre, amely túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy érdemleges módosító javaslatokat állítson össze – mutatott rá Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) ügyvezetője. Egri szerint az időzítés szándékos volt: a politikum azt a látszatot próbálja fenntartani, hogy érdekli a civil társadalom véleménye. Az ügyvezető hibának tartja, hogy a törvénytervezet nem veszi alapul a ma is létező, 1945-ben hozott kisebbségi törvényt. A tizennyolc Maros megyei magyar civil szervezet képviselői szerint a törvénytervezet parlamenti ismertetését el kell halasztani, hogy a civil szféra is tehessen javaslatot a módosításokra. /P. A.: Látszatot tart fenn a politikum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2006. március 20.
Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2006. március 21.
Öttagú küldöttség látogatott Brüsszelbe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Duna–Tisza Társaság brüsszeli irodája szervezésében, azzal a céllal, hogy tájékoztassák a nemzetközi szerveket az Erdélyi Memorandumba foglalt követelésekkel, az EMNT célkitűzéseiről, a háromszintű autonómia igényről, az oktatásról és a csángók helyzetéről. Többek között az Európai Bizottság vezetőségének képviselőivel, az Európai Unió Romániával foglalkozó főosztályának és az Európai Parlament (EP) frakcióinak vezetőivel, valamint a magyar EP-képviselőkkel találkozik a küldöttség. Tagjai: Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. /Erdélyi „memorandisták” Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. május 23.
A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2006. július 5.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közvetítésével részt vett a szatmárnémeti CREST Forrásközpont által kiírt meghívásos pályázaton. A nyertes pályázattal a MISZSZ több szórványvidéken (is) tevékenykedő ifjúsági szervezetének biztosított irodai számítógépeket. A nagyszalontai MIDESZ, az érmihályfalvi MIDESZ, a nagykárolyi MADISZ, az avasújvárosi MADISZ, a szászrégeni MADISZ, az aradi AMISZ, valamint a felsőbányai MADISZ és a temesvári TEMISZ nem csupán a helyi ifjúsági közösségek terén folytatnak alapvető értékmegőrző tevékenységet, hanem régióik szintjén ismert és elismert hagyományteremtő rendezvényeket is szolgáltatnak – áll a MISZSZ sajtószolgálatának közleményében. /Számítógépek ifjúsági szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. október 14.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) rendezésében október 13-án megkezdte munkálatait a VIII. Civil Fórum. A megnyitón Egri István ERMACISZA-elnök kifejtette, nyitást kell kezdeményezni a román civil társadalom irányába, amely sokszor nyújtott komoly támogatást. Adorjáni László református lelkész, az Agnus Rádió igazgatója érzékeltette a civil szervezetek soraiban munkálkodók viaskodását a közönnyel, a kifulladással. Somai József Új orientációk a forrásteremtésben című előadásában kitért arra, hogy az elosztásban bizalmi, s nem szakmai szempontok érvényesülnek, ezért a függetlenségnek és a nyilvánosságnak valós teret kell biztosítani. Kérdés, hogy az RMDSZ autonómia-jelszava mögött milyen elképzelés húzódik: felülről diktált vagy a civil társadalom irányából érkező autonómia? A magyarországi támogatások mértéke tisztázatlan. Ha ismert lenne, hogy az állami költségvetésnek hány százalékával segítik a határon túli magyarságot, biztosabban lehetne tervezni a jövőt. /Ördög I. Béla: Zajlik a VIII. Civil Fórum – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2006. október 16.
A bizonytalan támogatási rendszer miatt szükségessé vált, hogy a civil szervezetek képesek legyenek alternatív források megteremtésére, mivel a jelenlegi pályázati rendszer nem teszi lehetővé, hogy a különböző civil szervezetek működési költségekre is pályázhassanak – foglalta össze Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke az október 14-én véget ért VIII. Civil Fórum legfontosabb következtetését. A VIII. Civil Fórum célja ezúttal is a szakmai segítségnyújtás volt. Különböző ötleteket vettetek fel arra vonatkozóan, hogyan gazdálkodhat egy civil szervezet, működhet együtt vállalkozásokkal vagy növelheti bevételeit különböző rendezvények szervezésével. A rendezvényen több mint 220 civil szervezet vett részt. /Kiss Előd Gergely: VIII. Civil Fórum: közösségi forrásteremtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ „A pályázás immár nem elégséges egy szervezet optimális működtetéséhez, az »ingyen« civilkedés ideje lejárt” – hangsúlyozta Puskás Bajkó Gábor, a Brassai Társaság képviselője az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nyolcadik alkalommal megszervezett Civil Fórumán. A Közösségi forrástermelés elnevezésű találkozón többször is elhangzott: a civil szervezeteknek alternatív pénzforrásokat kell találniuk, hiszen havonta szembesülnek kiadásokkal. Szükség van a tudatos arculatépítésre, amelyet elsősorban a célközösségek szintjén kell elkezdeni, erről beszélt Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke. /Saját források megteremtését szorgalmazzák. Vége az „ingyen” civilkedésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. november 14.
Az erdélyi magyarok inkább hajlanak a civil kezdeményezésre és társulásra, mint a magyarországi vagy a román lakosság, derül ki az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) tavalyi évre vonatkozó felméréséből. Az Ermacisza az erdélyi magyar civil szféra kisebbségi és nemzetiségi sajátosságait, értékeit és hiányait vizsgálta. Erdélyben az utóbbi években visszaesett az 1999-ben még felfelé ívelő szervezetalapítási hullám. Míg 1990-ben 43 szervezetet alapítottak, kilenc évvel később ez a szám 29-re csökkent, tavaly pedig mindössze hat új szervezet jött létre. Az Ermacisza tizenöt megye civil kezdeményezéseit vizsgálta; a legtöbb szervezet Hargita és Kolozs megyében van. A civil kezdeményezők túlnyomó része (42 százalék) a kultúra és művelődés terén tevékenykedik. Költségeiket javarészt alapítványi támogatásokból fedezik; a felmérés szerint a szervezetek működése szempontjából a legfontosabbak a magyarországi, pályázati úton elnyert összegek. Az egyesületek, alapítványok leginkább az Illyés Közalapítvány támogatását veszik igénybe (70,9 százalék), ezt követi a hazai Communitas Alapítvány, amelytől a szervezetek 60,2 százaléka jutott legalább egyszer támogatáshoz a rendszerváltás óta. A legnagyobb bevételek a szociális és oktatási-kutatási szervezetek esetében fordulnak elő. Jellemzőbb az erdélyi magyar civil szférára az önkéntesek foglalkoztatása: a szervezetek 60 százalékánál több mint húsz önkéntes tevékenykedik. /F. N.: Az erdélyi magyar civil szféráról készített felmérést az Ermacisza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2007. március 5.
Markó Béla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt sajtóértekezleten összegezte a kongresszus eredményeit. Markó elmondta: a szövetség programjába fontos célkitűzéseket sikerült beiktatni, közöttük az uniós tagsággal, a régiókkal és a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Kelemen Hunor szerint a választási program a román és a romániai magyar társadalom modernizációjának gondolatára épül. Nagy Zsolt arról szólt, hogy a szövetség fiatal csapattal vág neki az EP-választásoknak. /T. SZ. Z. : Az RMDSZ politikusai a VIII. Kongresszus eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ „Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Fideszt bírálta, nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Egyed Péter, a Szabadelvű Kör nevében úgy vélte: kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell. Katona Ádám szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta: „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe”. /A kongresszus ismét Markó Bélát választotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2007. április 17.
Április 16-tól új székhelyen fejti ki tevékenységét Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány a (ERMACISZA), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ). Az irodaavatóra Április 14-én került sor. Egri István, az ERMACISZA elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és hangsúlyozta: szponzorok segítségével lehetett megvalósítani az új székhelyre való költözést. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke megjegyezte: ez is bizonyítja, hogy a civil és a gazdasági szféra között javult a kapcsolat. A Balassa (Aviator Badescu) utca 35. szám alatti irodába befogadták a Zöld Erdély Egyesületet, valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottságot is. /(köllő): Hétvégi irodaavató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2007. augusztus 20.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója egyik kiemelt szakmai programja Sepsiszentgyörgyön, a Puskás Tivadar Szakközépiskola dísztermében zajlott, ahol a nemrég alakított Civek ― Civilek Háromszékért Szövetség tartotta első konferenciáját. A konferencia azt kívánta körüljárni, miként kapcsolódjanak be a hazai civil szervezetek az uniós vérkeringésbe úgy, hogy a globalizációs folyamatokban az itteni közösségek sajátos értékei se csorbuljanak ― fogalmazott Bereczki Kinga, a Civek elnöke. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány vezetője a szervezetek hosszú távú, hatékony működésének jellemzőit sorolta fel, Bakk Miklós egyetemi tanár arról beszélt, milyen negatív következménye volt annak, hogy a romániai magyarság forrásmegosztása nem történt meg, a civil szervezetek által elérhető pénzek java részéről a politika dönt. Az eseményre elkészült a közel száz háromszéki civil szervezet első katalógusa. /Ferencz Csaba: Hálóban a közösségért (Civek konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
